2018: Nagy János, Halzl József és Pásztor Béla

A jubileumi, huszonötödik Pro Probitate – Helytállásért díj ünnepélyes átadására a komáromi Tiszti pavilon épületében került sor május utolsó vasárnapján. A negyedszázada alapított díjat idén Nagy János szobrászművész kapta. A legjelentősebb szlovákiai magyar társadalmi díj ebben az évben először társdíjjal is kiegészült. A Felvidéki Magyarságért Díjakat elsőként Halzl József és Pásztor Béla vehették át ma Komáromban.

A Pro Probitate – Helytállásért díjat 25 éve alapították a későbbi Magyar Koalíció Pártja elődpártjainak (Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom) parlamenti képviselői, a mártírpolitikus Esterházy János tiszteletére, melyet elsőként neki ítéltek oda in memoriam 1994-ben.

A díjat minden évben a felvidéki magyar közösség egy-egy olyan jelentős személyiségének (vagy szervezetének) adományozzák, aki helytállásával, a magyar közösségért kifejtett munkásságával, példamutató életével kiérdemelte azt és méltó Esterházy János gróf örökségéhez ‒ hangzott el a díjátadón.

Menyhárt József, az MKP országos elnöke ünnepi beszédében kiemelte, a díjazottak eddig is, most is hitelesen végezték vállalt feladatukat, s minden helyzetben, minden körülmények között megállták a helyüket. Menyhárt szerint felvidéki közösségünknek a kisebb vagy kevesebb stigmájával kell folyamatosan megküzdenie.

„Az árral úszni mindig könnyebb, mint ahogy mindig könnyebb beállni a sorba. A felvidéki magyar közösség és az összmagyar nemzet szerencséje, hogy mindig akadtak olyanok, akik a nehezebb, de tisztább és értékesebb utat választották” ‒ hangsúlyozta az MKP elnöke, hozzátéve, hogy belőlük, a bátor kevesekből lesznek azok, akikre felnézhetünk, akikre büszkék lehetünk, és akikre hivatkozhatunk.

„Mert kellenek a példák, különösen most, az értékvesztett Európában, ahol néhány éve nekünk, közép-európai embereknek kellett kijelölni a helyes irányt” ‒ fogalmazott.

Nagy János lett az idei Pro Probitate ‒ Helytállásért díj kitüntettje

Csáky Pál EP-képviselő a Pro Probitate kuratóriumának nevében ünnepélyesen bejelentette az idei díjazott nevét. „Nagy János életművéért, idősíkokon és határokon átívelő művészi és magatartásbeli üzenetéért veheti át a díjat” ‒ jelentette ki.

A díjazottról szóló méltatásban Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke kiemelte: bár sorsa ma is küzdelmes, példája azt mutatja, hogy a nehezebb, a keskenyebb úton is célba lehet érni. „Nagy János egész életműve annak tanúságtétele, hogy egyrészt megmutassa egy számbeli kisebbségben élő közösség nagyságát, másrészt pedig megmutassa: ennek a nagyszerű európai nemzetnek, a magyarnak a kultúrája egy és oszthatatlan” – hangsúlyozta Bárdos Gyula.

A felvidéki magyarság legkiválóbbjai közé emelt Nagy János szobrászművészről elmondta, motívumkincseit a keresztény vallásosságból, a magyar történelemből és saját identitáskereséséből, illetve annak vállalásából meríti. Művei megtalálhatók a Felvidék számos településén, de Budapesten is több helyen. Esterházy János mellett emléket állított Szent Istvánnak, Szent Imrének, Balassi Bálintnak, Kodály Zoltánnak, Bartók Bélának, Liszt Ferencnek, Jókai Mórnak, Ady Endrének, Bulcsú vezérnek, Szobieszky Jánosnak, Illyés Gyulának, Szenczi Molnár Albertnek ‒ sorolta kiváló művészi alkotásait.

Bárdos Gyula hangsúlyozta: Nagy Jánost a mindenkori törtetők megpróbálták többször is háttérbe szorítani. „Több alkalommal az alkotáshoz szükséges nyersanyagot sem tudta megvenni, mivel a mecénások inkább a percemberkéket, a könyöklőket részesítették előnyben. Ám soha nem vált csendes megalkuvóvá” ‒ idézte Kerékgyártó Istvánt.

A Felvidéki Magyarságért

A Pro Probitate ‒ Helytállásért díj mellett idén első ízben került sor A Felvidéki Magyarságért Díj átadására. Csáky Pál EP-képviselő a díj alapításának céljáról elmondta, az elmúlt negyedszázad során több alkalommal felmerültek olyan nevek, akik sokat tesznek a felvidéki magyarságért, de a jelölésük ütközött a Pro Probitate díj alapszabályával.

Ezért a jubileum kapcsán felmerült a kuratórium tagjaiban, egészüljön ki ez a díj egy felvidéki magyarságért elnevezésű társdíjjal. „Ez a díj megilletne minden olyan magyart, aki a felvidéki magyarságért, a felvidéki magyar közösségért valami fontosat és figyelemre méltót tett bárhol a világon” ‒ fogalmazott Csáky Pál, aki egyben bejelentette, hogy az idei, emlékplakettel járó díjat két olyan magyar állampolgár kapja meg első ízben, akiknek családjait a történelem szele sodorta el a Felvidékről. „Ennek ellenére soha, egy pillanatig sem szűntek meg felvidéki közösségben gondolkodni és azért cselekedni” ‒ tette hozzá.

Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnökét Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára méltatta. „Konokul harcolt a felvidéki alapítványi hálózat létrehozásáért, ehhez a politikai és társadalmi életben is szövetségeseket keresve és találva” ‒ hangsúlyozta. Kiemelte, milyen élő kapcsolatot ápolt a Felvidékkel az elmúlt évtizedekben: rendszeresen találkozhattunk vele történelmi táborokban, vetélkedőkön, iskolai beiratkozásokon, társadalmi és politikai eseményeken. Az általa 1990-től a tegnapi napig vezetett Rákóczi Szövetség pedig az „anyaországban küzdött az utódállamok magyarságáért” ‒ emelte ki Görföl Jenő.

„Halzl József a rendszerváltás után az egyike volt azon személyeknek, akik felismerték, a határon túli magyarok fogyását a magyar oktatási rendszer megerősítésével, népszerűsítésével lehet megállítani”‒ fogalmazott a Csemadok titkára, megemlítve, jelenleg is több sikeres óvodai és iskolai beiratkozási program, diákutaztatási program fűződik Halzl József nevéhez. Mindezek mellett jelentős szerepet vállalt a felvidéki civil társadalom megszervezésében Pozsonytól Nagykaposig, ami mára Rákóczi Hálózat néven nemzetileg kiemelt intézménnyé vált.

Az Ipolybalogon született Pásztor Béla, Veresegyháza polgármesterének méltatását Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke úgy kezdte, hogy egyvalamiben biztosan európai csúcstartó: 53 éve a település polgármestere.

Veresegyháza első embere egyben a legszerényebb is, mindamellett, hogy az elmúlt fél évszázad alatt Magyarország legdinamikusabban fejlődő településévé formálta a húszezer lakosú várost – derült ki a méltatásból. A legutóbbi választások alkalmával több mint 80 százalékkal választották újra. A munkanélküliség a településen csupán kétszázalékos, az átlagéletkor 37 év, lakóinak egynegyede fiatalkorú, ami országos viszonylatban is rendkívüli ‒ emelte ki Őry Péter.

Pásztor Béla titka ismerői szerint udvariasságában, segítőkészségében, közvetlenségében rejlik, de leginkább abban, ami a szívében és lelkében van ‒ fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a szív a szülőföldjéről sem feledkezett meg.

„Évek óta segíti az Ipoly menti kollégáit, akiknek nagy részével munkakapcsolatban is áll” ‒ jegyezte meg Őry. Pásztor Béla az ínséges időkben többször is segítette a Szlovákia Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetséget, a Csemadokot, de előfordult, hogy a nyelvhatáron lévő pozbai magyar iskola megmentése érdekében autóbuszt ajándékozott ‒ hangzott el méltatása során.

A díjazottak Csáky Páltól, Menyhárt Józseftől és Bárdos Gyulától vehették át az elismeréseket. Halzl József szavai szerint rendkívüli megtiszteltetésként élte meg a pillanatot, kiemelve, hogy tegnaptól Csáky Csongor, korábbi főtitkár személyében új elnöke lett a Rákóczi Szövetségnek.

Pásztor Béla köszönő szavaiban úgy fogalmazott, az ember életét a szíve határozza meg. Mint mondta, ő Felvidéken, a szülőföldjén kapott szívet, erkölcsöt és ezért a mai napig hálás.

A Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége és Csáky Pál EP-képviselő közös szervezésében az ünnepélyes megnyitón fellépett Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, valamint a Concordia vegyes kar Stubendek István vezényletével.

Forrás: Felvidék.ma / Fotók: on