BUDAPEST. Szombaton ismét átadták a Magyar Örökség Díjakat. Az elismerést hét kiemelkedő kulturális személyiségnek, illetve csoportnak adományozták oda a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében. A díjazottak között volt Koncsol László író, költő, műfordító, helytörténész is.
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez, s így annak tulajdonosai együttesen alkotják a magyarság “Láthatatlan Szellemi Múzeumát”.
Koncsol László, a felvidéki közélet meghatározó személyisége, író, költő, műfordító, zenész és helytörténész sokoldalú közösségi szolgálatáért vehette át a Magyar Örökség Díjat. Az ünnepségen Kövesdi Károly újságíró, író méltatta az alkotót, s a díjat B.Kovács István történész adta át.
Koncsol László 1936-ban született Deregnyőn, református lelkész családban. Kilenc évesen családja menekülni kényszerült a deportálások elől. Ez a magyarázata annak, hogy bár Sárospatakon kezdett gimnáziumba járni, Komáromban érettségiett, majd a Komensky Egyetemen magyar-szlovák szakon végzett. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től Diósförgepatony község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház világi főgondnoka.
Koncsol László 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt a legaktívabb, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. Pályája során nagyon sok elismerében részesült, többek között a Madách Imre-díj, Fábry Zoltán-díj, Bethlen Gábor-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje, Posonium Irodalmi Díj Fődíja, a Pro Probitate – A Helytállásért Díj, Posonium Díj Életműdíja, József Attila-díj, Tőkés László-díj és a Turczel Lajos-díj tulajdonosa is, s most a Magyar Örökség Díjat kapta meg.
Önálló köteteinek a száma több mint húsz, s ezek közül főbb művei: Kísérletek és elemzések (tan., 1978); Ívek és pályák (tan., 1981); Színmuzsika, fényvarázs (gyermekv., 1981); Vizesnapló (gyermekv., 1984); Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, emlékezések, 1988); Ütemező (v., 1990, 2003); Válogatott kritikai dolgozatok (1995); Csontok (versek, Dunaszerdahely, 2000); Vallató (interjúk, cikkek, 2002); A Csallóköz városai és falvai I–III. (2002–2005); Tegnap a Holnap után (tan., 2006); Csallóközi merülések (tanulmányok, esszék, 2007).
A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Koncsol László mellett még hat közéleti személyiség, illetve alkotócsoport kapta meg a rangos elismerést.
Halász Judit színész-énekes a gyermekvilágot gazdagító művészetéért vehette át az elismerést. Az idén 73. életévében járó művész számos daloskönyvet, illetve gyermekeknek szóló lemezt jelentettet meg az elmúlt évtizedekben, felvételeiből több mint másfélmillió példányt értékesítettek.
Az elismert Corvina-kutató házaspárt, Csapodi Csabát (1910-2004), a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteményének egykori osztályvezetőjét, és feleségét, Csapodiné Gárdonyi Klárát (1911-1993) a magyar történelmi könyvkincs európai szintű feldolgozásáért találták érdemesnek a díjra.
Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes (1929-2013), a “csángók apostola”, népdal és népénekkutató missziós munkásságának elismeréseképpen kapta meg a díjat. Hosszú évekig foglalkozott népi egyházi énekek gyűjtésével a moldvai csángók körében, valamint Erdélyben, Győr-Moson-Sopron megyében, és az al-dunai székelyeknél is.
Irodalmi munkásságáért kapott Magyar Örökség Díjat Bálint Tibor erdélyi magyar író, műfordító (1932-2002). A több mint húsz könyvet jegyző irodalmárt többek között József Attila- és Márai Sándor-díjjal is kitüntették pályafutása alatt.
Tolcsvay László, a Tolcsvay Trió és Fonográf egykori tagja a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért tüntették ki. A zenész kilenc önálló albumot, több musicalt, valamint oratóriumot is írt.
A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közösségi és léleképítő ének-zenei küldetésért vehette át az elismerést. A 2005-ben magyar gyerekekből alakult kórus 2012-ben első helyezést ért el Bécsben a Summa Cum Laude zenei fesztiválon.
Forrás: hirek.sk, mti
